"Elvtársak, én legalább próbáltam a népnek adni az IMF-hitelt, nálatok meg csak egyre rosszabb lesz minden... A szocializmus volt az egyetlen igaz út, és ti képesek voltatok letérni róla. Na jó, beismerem a kommunizmus kísértete sikeresen velünk él, de ez is az én érdemem. Ezt a Feri gyereket nagyon nem kellett volna a nyakunkra hozni, végleg elkúrt mindent. Néha eszembe jut persze, talán én is tehetek róla, hogy így alakult, de ez nem mentesít senkit. A Viktor gyerek is odacsaphatott volna a lovak közé, mégse erőltette meg magát. Emlékszem, mikor kaptam tőle 80-ban azt a szívmelengető levelet... igazi rajongó volt, akkor még Jancsi bácsinak szólított. Nem Kádárnak. Jaj Viktorom, teljesen megváltoztál azóta. Na de elvtársak, ma már Bulgáriát kell példaként emlegetni, aki után kapaszkodnunk kell! Romániáról ne is beszéljünk. Nem tanultatok a hibáimból elvtársaim, láttátok pedig hogy a lazaság hova vezet. Igen, én osztogattam. 85-ben is. Osztogattam, mert számomra a NÉP volt az első. A nép is. Nem jött be, elismerem, nem értettem hozzá. De nektek ki az első? Az a Hunvald, meg az a Gál gyerek is bizonyítja... Szedjétek össze magatokat. Nézzétek a lengyeleket, cseheket.. Miért épp mi kúrtuk el? Ne mondjátok, hogy én vagyok a hibás! Mindent nem lehet rámkenni. Kenjetek mindent a Ferire, még ez lehet az egyetlen esélyetek.

De most elég ennyi a fegyelmezésből, ma még beszélnem kell a könyvelőmmel, valami nem stimmel a bevallásomban.